"Vedd ezt a leányt, neveld fel nekem; alakítsd jellemét a templom kifaragott oszlopának mintájára, hogy fényeskedjék az Úr országában örökre."

2010. május 6., csütörtök

Mennyit egyen a gyerek?

Mennyit egyen egy kisgyerek? Kevesebbet, mint azt a szülei gondolják, függetlenül attól, hogy apa és anya attól tartanak, gyermekük előbb-utóbb éhen hal, ha ilyen kevés élelemmel is beéri!

Az egy- és hároméves gyerekek korosztálya számára létezik hat nagyon egyszerű, étkezéssel kapcsolatos szabály. Ha ezeket betartjuk, biztosak lehetünk abban, hogy gyermekünk elegendő táplálékhoz jut.

Kis gyerekek, kis falatok
Mekkora legyen egy 1–3 éves gyerek porciója? Ennek eldöntése nagyon egyszerű: a három-négy különböző táplálékcsoportból életévenként egy-egy evőkanállal fogyasszon a gyermek! Egy egyéves kisgyerek ebédje tehát így alakulhat: egy-egy nagykanálnyi burgonyapüré, zöldség és hús, utóételként pedig egy evőkanálnyi almapüré vagy puding. Hároméves korig az étkezések gazdagabbá válhatnak, de az evőkanál-szabály továbbra is támpontként szolgálhat. Időnként persze ehet a gyerek kicsit többet vagy kevesebbet is.
— Egyéves korában a gyermek napi táplálékigénye hozzávetőlegesen 850 kalória – ez 550 és 1100 kalória között váltakozhat.
— Kétéves korban úgy 1050 kalóriára van szükség naponta – ez 700–1400 kalória között váltakozhat.
— Egy hároméves kisgyerek 1250 kalóriát fogyaszt, ami 850–1650 kalória között váltakozhat.
Az egyéni mennyiség a gyermek nagyságától és aktivitásától is függ. Ugyanakkor napi eltérések is mutatkozhatnak. Ha a gyermek éppen növekedési fázisban van, néhány napig szinte állandóan éhes lehet, míg a periódus végével megint csak csipegethet, mint egy madárka.

Az összeállításon van a hangsúly!
Öt olyan tápanyagcsoport létezik, amelyre a kiegyensúlyozott táplálkozás szempontjából szükség van.
Ezek: a tejtermékek, a gyümölcsök, a zöldségek, a fehérjék – hús, hal, tojás, hüvelyesek, diófélék – és a szénhidrátok – kenyér, tészta, gabona, rizs, burgonya.
FONTOS! Az ideális napi tápanyagbevitel 5 adag gyümölcsből és zöldségből, 2 adag tejtermékből, 2 adag fehérjéből és 5-6 adag szénhidrátból áll. Ehhez járul naponta úgy fél liter víz.
Egy kétéves kisgyermek optimális napi táplálkozása:
— Zöldség, gyümölcs: fél banán, 3 szelet alma, 5 szem szőlő, 2 evőkanál brokkoli, 3 szelet uborka
— Szénhidrátok: fél szelet kenyér, 1 kisebb burgonya, 2 evőkanál tészta, 2 keksz (kréker), 2 evőkanál kukoricapehely
— Tejtermékek: fél csészényi tej, 1 darabka, jégkocka nagyságú sajt
— Fehérje: 50 g hús, 2 evőkanál bab
A gyermeknek nem kell naponta megennie az ajánlott adagokat ahhoz, hogy egészségesen növekedjék, de a tápanyagok arányára ügyelnünk kell! Ne kerüljön naponta háromszor hús vagy felvágott az asztalra, zöldség pedig csak egyszer! Három-négy nap elteltével a gyermeknek minden tápanyagcsoportból valamennyit fogyasztania kell. Húst enni elég néhány naponta is.
A tejről és a tejtermékekről azonban nem szabad lemondani, hiszen gyakran áll fenn a kalciumhiány veszélye. Az iskolakezdő gyerekek gyakran a szükségesnek csak a feléhez jutnak hozzá a táplálékaikon keresztül.

Vállaljon a gyermek is felelősséget önmagáért!
Ahhoz, hogy a gyermek örömét lelje az egészséges táplálkozásban, osszuk meg vele a felelősséget! A szülők tudják, melyek a jó és melyek a kevésbé kívánatos ételek, a gyermek viszont azt tudja, hogy mikor éhes, mikor lakott jól, a felkínált ételek közül melyiket szereti, melyiket nem kívánja.
Pici kora óta minden gyermek – ember – sajátja a természetes éhség- és jóllakottságérzés. Egy kisbaba sír, ha tejet szeretne inni, és egyértelműen tudtunkra adja, ha már nem kér többet: elfordítja a fejét, összeszorítja az ajkát, vagy az utolsó kanálnyi főzeléket kicsorgatja a száján. Az éhség és jóllakottság természetes jelei még a második életév során is határozottan jelentkeznek. A szülőknek hallgatniuk kell gyermekükre! Ha kényszerítik őt az evésre, akkor a gyermek megtanulja figyelmen kívül hagyni saját testének jelzéseit. Ez állhat majd később annak a hátterében, ha állandóan többet eszik, mint azt az éhségérzete diktálja, s így elhízik.
NE FELEDJÜK! Az első életév végére kialakul, és egyre erősödik a függetlenségvágy, ami az evést sem hagyja érintetlenül. A gyerekek maguk akarják eldönteni, mi kerüljön a szájukba. Ha a szülők ezt nem tartják tiszteletben, akkor az evést illetően állóháborúra kell berendezkedniük.
Ha, a gyermek kb. egyéves korára megtanult önállóan enni, ne etessük tovább!
TIPP: ha a gyerek néha a szokásosnál kevesebbet eszik, ne kényszerítsük arra, hogy üresre egye a tányérját! Ne próbálkozzunk olyan trükkökkel, mint: „Egy kanállal a nagyiért, egy kanállal a papiért…” stb.!
Játékot se csináljunk az evésből: a kanál teherhordó repülőként landol a gyerek szájában…

Gyermeki kíváncsiság

A második életév során a szülőknek nagyon jó lehetősége nyílik arra, hogy gyermeküket egészséges ételekhez szoktassák, mert építhetnek a gyermek kíváncsiságára s változatosság iránti igényére. A 12. és 21. hónap között a kisgyerek minden új ételt nagy nyitottsággal fogad. Ha egy idő után elutasít egyet, azt többnyire azért teszi, mert az az étel unalmassá vált a számára. A mindennapos sárgarépa és krumpli, csak azért, mert egyszer ízlett, sokadszorra már untat egy kétéves kisgyereket.
Ezért törekednünk kell a sokszínűségre, ötletességre! A paradicsom ehető nyersen vagy főtten, a burgonya pürének, héjában sülve vagy héj nélkül, az alma szeletelve vagy reszelve, a sárgarépa és uborka vékony csíkokra vágva, fűszeres joghurtöntettel tálalva, a pirítós kockákra vágva, vagy a puha belseje és ropogós héja külön kínálva.

Kétévesekkel csak óvatosan!

A második és harmadik életév között a gyerekek igencsak konzervatívak tudnak lenni, s ez az étkezésre is vonatkozik. Óvatosan szemügyre veszik az ételt, mérlegelnek, s a végén talán kiveszik azt a tányérjukból. Ha a csemete eddig mindent megevett, most akkor is léphetnek fel problémák. A legtöbb szülőt ez zavarba hozza, nem érti, mi történt hirtelen a gyerekkel. Aggodalomra azonban semmi ok, a kicsi viselkedése teljesen normális. A gyakorlat azt mutatja – s ezt szabályként is elfogadhatjuk – hogy az ilyen korú kisgyereket az étellel akár tizenötször(!) is meg kell kínálni, mielőtt azt (újra) elfogadja. Legyünk tehát türelemmel! Néhány ismétlés két-három éveseknél sajnos nem elegendő.

Ne rontsuk el a gyerek étvágyát!

Minden szülő azt szeretné, ha gyermeke zöldséget enne, hiszen az olyan egészséges. (Ezt el is mondja csemetéjének minden étkezés alkalmával.) Pontosan ez az a pillanat, amikor elveszi gyermeke étvágyát az egészséges dolgoktól! A gyerek a szülők zöldségfogyasztását is utánozná, de az a törekvése, vágya, hogy mindent elutasítson, amivel állandóan unszolják, erősebb az utánzási hajlandóságánál. Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy a gyerekek nem kérik az egészséges ételeket, és megőrülnek az édességekért, a csokoládéért.

Csábító tilalom
A csoki egészségtelen, ráadásul tiltott, s ez igazán izgalmassá teszi. Vagy ismerünk valakit, akinek rá kellett volna beszélnie egy gyereket arra, hogy az utolsó darab csokoládét is megegye?

forrás:www.ideal.hu

3 megjegyzés:

Gabi írta...

Nagyon szuper anyagok, és tanulságosak!

Ewus írta...

Ez nagyon jó kis írás!
Akkor talán Gréti is életben fog maradni? :D és nem fog éhenhalni :)

Pont.én írta...

hjajjjj, de még hányszor meg kell újra kínálni. még a szájában lévő ételt is képes kiválogatni, és a nemtetszőt kiköpni...