"Vedd ezt a leányt, neveld fel nekem; alakítsd jellemét a templom kifaragott oszlopának mintájára, hogy fényeskedjék az Úr országában örökre."

2009. június 13., szombat

22 hónapos

Testi fejlődés

Ahogy ügyesedik, a kicsi egyre inkább képes arra, hogy levesse bizonyos ruhadarabjait, a sapkáját, a zokniját, a cipőjét (különösen, ha az nem fűzős), a dzsekijét, a felsőjét, sőt, még a nadrágját is. Persze tapsot kap a vetkőzés kezdeti próbálkozásaiért (az öltözés majd később következik), Ön azt fogja tapasztalni, hogy egyre nehezebb felöltöztetni az izgő-mozgó gyereket, és azt elérni, hogy a ruha rajta is maradjon. Például, alig húzza rá a zoknit, a gyerek máris leveszi.

Reni itthon nem tűri a lábán se a zoknit,se a cipőt.

Egy hideg téli napon jól bebugyolálja, de ő sapka nélkül akar kimenni. A kicsi szempontjából ez az öltözés-vetkőzés egy szórakoztató játék, fontos része a függetlenség kivívásának. Az ön szempontjából kicsit kínos lehet, ha a gyerek állandóan levetkőzik, különösen mások jelenlétében. Hol van hát a középút? Fogadja el, hogy a gyereknek fizikai függetlenségre is szüksége van. Okosan kezelje a dolgot, ha kint 20 fok van, valóban annyira kell az a sapka? És azt se feledje, ha minden más csődöt mond, még mindig adhat a gyerekre zipzáras és gombos ruhát, azt sokkal nehezebb levenni, mint a tépőzáras vagy kapcsos darabokat.

Szociális fejlődés

Éppen úgy, ahogy a kisbaba nem volt hajlandó megenni az egymáshoz hozzáérő ételeket, vagy a piros pohárból inni a kék helyett, most egyre több kívánsága lehet bizonyos rítusokkal kapcsolatban. Elképzelhető, hogy azt akarja, hogy a kukoricapelyhet minden reggel ugyanabban a tányérban kapja, hogy kedvenc plüssállata is ott ülhessen az ebédlőasztalnál, hogy ugyanazt a könyvet olvassa neki minden este (ráadásul pontosan ugyanúgy), és hogy függetlenül az időjárástól, ugyanazt a Micimackós pulóvert vehesse föl minden nap. A legkisebb eltérés is ezektől a „szabályoktól” hisztit válthat ki. Bár a szülők gyakran nehezen értik meg, miért fontos a piros pohár a kék helyett, vagy miért kell neki minden áldott este ugyanaz a mese, a kisgyerek számára ezek az egyszerű de fontos rítusok a kiszámíthatóság és az irányítás érzését adják. Így aztán, bár ostobaságnak tűnhet, hogy a Mikiegér is az asztalnál üljön, vagy újra ugyanazt a meselemezt hallgassák végig, ezektől a kiszámítható tevékenységektől a kicsi boldognak érzi magát, tudja, biztonságban van.

Sokszor csak akkor hajlandó enni,ha a babája szájához teszem előbb a falatot a kiskanállal,mintha enne a baba is.

Szellemi fejlődés

A totyogók a legjobban az ismétlésekből tanulnak, így nem csoda, hogy ugyanazt a dalt akarják hallani, ugyanazt a mesét kell nekik felolvasni, vagy képesek ugyanazt a videót újra meg újra megnézni. Ezáltal bővül a szókincsük, nő az értés és a memorizálás szintje. Egy idő után izgatottan mondják a vers vagy a dal következő sorát. Ezekre a pillanatokra és a gyerek speciális értelődésére építve tovább beszélhet neki kedvenceiről, új szavakat és fogalmakat bevezetve (például. „igen, Fickó sokkal nagyobb, mint a többi kutya”). Aztán, ha a környéken sétálnak, vagy kirándulnak, tovább is bővítheti a beszélgetést („Igen, az ott egy másik kutya, de ő fehér, nem barna, mint Fickó” vagy „az állatkertben nincsenek kutyák, de megnézhetjük az oroszlánt és a medvét”). Azzal, ha beszél a kicsihez, és az életből veszi a példákat, a füle hallatára kel életre a nyelv.(www.informed.hu)

Nagy öröm van,mikor új szavakat mond ki!


Totyogó vagy már szaladó, azaz megtanul futni, bár még nem tökéletesen. Magától felmegy a lépcsőn, de lefelé még segítségre van szüksége. Egyedül megmossa és megtörli a kezét, szinte teljesen egyedül vetkőzik, bár a gombokkal még nem boldogul.

Megpróbál segíteni a házimunkában: porszívózik, söpör, tereget. A játékában megjelenik az utánzás: ír, főz, vasal. Egyre jobban érdekli a többi gyerek, szívesen van a közelükben, már képes játszani velük, de még osztozkodni nem tud.

Kezdi felismerni, ha valami eltér a szabályostól, például, ha a rajzon a babának nincs feje. Ezzel egy időben saját szokásokat alakít ki. Ragaszkodik például ahhoz, hogy mindig ugyanabból a bögréből kapja a tejet, hogy mindig ugyanazon a párnán aludjon, stb.. Fontos a rendszeres napirend kialakítása, lehetőleg ugyanabban az időben legyen az étkezés, a séta, a játék, a fürdés. Nem kell hozzá mereven ragaszkodni, de legyen állandóság a napjaiban; ez biztonságot ad neki.

Aránylag hosszabb ideig eljátszik egyedül vagy más családtaggal. Kialakul kezdetleges időérzéke, de még nem érzékeli az időtartamot. Ezért, amikor nem a szülővel van, a fél napot ugyanolyan hosszúnak érzi, mintha 2-3 napra bíznánk másra.

Sok kisgyerek agresszív lesz ebben az időszakban: üt, csíp, harap, rugdalózik. Minden harag nélkül le kell csillapítani, és elmagyarázni, hogy ez nem helyes, mert a másiknak fájdalmas lehet.

Ebben az időszakban támad föl a gyermek érdeklődése a nemi szerve iránt, és szívesen játszik vele. Nem szabad dühösnek lenni emiatt, de minden esetben célszerű valamiféle egyéb tevékenység irányába terelni az érdeklődését. Amennyiben nyilvános helyen csinálja, meg kell próbálni megértetni vele, hogy ez semmiképpen sem mások szeme elé való.

Egyedül megy föl és le a lépcsőn, de a fokokra még egyesével lép (ún. mellélépéssel halad), azaz előbb mindkét lábával megáll az egyiken, és csak azután lép a következőre.

Reni legtöbb esetben felváltva teszi a lábát a lépcsőfokokra,ritkán megy egyesével.

El tudja rúgni a labdát anélkül, hogy elesne, azaz fél lábbal is biztonságosan áll a földön.

Mire két éves lesz, már több szóból álló mondatokat mond, és két-hárommondatos párbeszédeket folytathat. Rövid mondókákat és dalokat is megjegyez. Rengeteget beszél, és a felét már meg is lehet érteni, de sok még a halandzsa. Szavakkal is jelzi, mit akar, vagy mit szeretne. Néhány színt már megnevez, és akár háromig is elszámol. A bonyolultabb utasításokat is megérti, de a tiltások nagy része még nem rögződik. Mindent újra megpróbál, amit egyébként nem lenne szabad, teszteli, hol van a határ. Utánoz, szerepet játszik, például postást, boltost, stb.. Érdekli, mit hozott a postás, miért olvasnak a felnőttek, ő is lapozza az újságot. Elkezdődik a "miért-korszak". Kérdések végtelen áradata indul, amire mindig felelni kell, bármilyen fárasztó. Mindig korának megfelelő szinten, de logikusan kell válaszolni.

Már felismeri, hogy ki lány és ki fiú, de saját magát még nem sorolja be egyik csoportba sem.

Nem tudom,ha felismeri?

Ezekben a hónapokban kezd egyértelműen kiderülni, hogy a gyermek jobb- vagy balkezes. Szívesen firkálgat és festeget az ujjával. Az egyszerű kirakós feladatokat, amikor egyszerű formákat kell a helyükre illeszteni, már meg tudja oldani.

A korábbi magatehetetlen babából ekkorra igazi, önálló kis családtag válik.

Kezdődik a nappali szobatisztaság időszaka, de az átlaghoz képest itt is nagy eltérések lehetnek egy-egy kisdednél. A nyári időszak mindig könnyebb ilyen szempontból, mert alig kell kisnadrágon kívül hordani valamit, és rögtön észrevehető a pisilés, kakilás szándéka. Lassan el kell hagyni a rácsos ágyat is. Nagyon sok gyermek ilyen idősen már bármikor ki tud mászni belőle.

Mondja hogy kaka meg piszi(pisi),de addigra már folyik,ezért 1-2 hétre nem erőltetem.(napi 3-4 rend ruhacserének nincs sok értelme).

Megváltozik a viselkedése. Az egyik percben hozzábújik a felnőtthöz, babusgatást szeretne, aztán esetleg ellöki, és "csak azért is" egyedül akar mindent megcsinálni.

Rengeteg energiája van, állandóan megy valahová. Kétéves kor körül a gyermek már valóban egyre inkább szeretne új helyeket és új embereket látni, és egyre jobban igényli kortársai társaságát. Tekintélyét érvényesíti, akaratát ráerőlteti a másikra. Erős érzelmi kitörései lehetnek.

Megjelenhet a sötétségtől és más, olykor irracionális (képzelt) dolgoktól, például különböző szörnyektől való félelem is. Ez utóbbiak kialakulásában nem elhanyagolható a képeskönyvek, filmek gyakorta kifejezetten ijesztő, brutális képi világa sem. Nem ér semmit, ha megpróbálják elmagyarázni neki, hogy félelmei alaptalanok, mint ahogy az sem használ, ha sötétben hagyják, csak hogy belássa, hogy nincs mitől félnie. Ha fél a sötéttől, érdemes nála égve hagyni egy kislámpát, szörnyek ellen pedig közösen össze lehet fogni (pl. "Apa erősebb, mint a szörnyek!"), és az sem katasztrófa, ha néha megengedik, hogy a szülő ágyában aludjon, vagy ha a kiságyát ideiglenesen a szülői hálóba költöztetik. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát, azaz, hogy a szülő semmiképpen ne engedje a felügyelet nélküli, "gyermekpásztor"-szerepű tévézést, videózást. Az utóbbi évtizedek tudományos kutatásai alapján állítható, hogy a materialista világnézet nem ad megnyugtató magyarázatot és segítséget a gyermekek ezen problémáira. Azok a családok, ahol a kiegyensúlyozott, meggyőződéses hit a hétköznapoknak része, és a spiritualitást megfelelően kezelik, könnyebben birkóznak meg ezekkel a kihívásokkal.(www.babaszoba.hu)


3 megjegyzés:

Pont.én írta...

Boldog 22-edig hófordulót! Hogy rohan az idő!!!!

Agi írta...

Boldog hófordulót!Kőzeleg a szülinap...:))

Boti írta...

Hú, hogy elrohant az idő! Gratulálunk, mindjárt itt a 2. szülinap!
Boti és anyuja