Az út egy kicsit unalmas volt a végén,mert enni nem lehet állandóan,de elszórakoztatott Anya.Legújabb hobbim,hogy a fényképezőgép tokját a nyakamba akasztom,ha ülök,ha állok,sőt még a sétára is elviszem ,ha engedik.
Ahogy odaértünk,felfedeztem,hogy vannak libák,pulykák,tyúkok,csak azt nem értettem,miért menekülnek előlem??
Felfedeztem,hogy milyen finom a szőlő!Csak úgy tömtem magamba!!
Tata is segített:
Délben aludtam másfél órát,majd újból kezdtem a kergetőzést a libákkal.
Sajnos haza kellett jöjjünk,pedig nem sikerült egyet sem megfognom.
Hazafele kipihentem a fáradalmakat.
5 megjegyzés:
Micsoda jó program! Libakergetés! Én is benne lennék, csak azt nem értem miért fut el állandóan minden állat előlem ha meglát?? Pedigcsak meg akarom őket szeretgetni!
Lili
Fuha csudaklassz lehetett. Én a macskákat kergetem....
ZSófika
Látom lett csini autósülésed! A programod pedig csudijó lehetett!
Neked mindig nagyon szuper programot szerveznek anyáék, igazán nem unatkozol! A szőlőt én is megkóstoltam volna :-)
De jó kis kirándulás volt ez Renátám! Én képzeld el féltem a kiscsibéktől mikor ekkora voltam,mint te most. Ők kergettek engem,és nem én őket.
Megjegyzés küldése