"Vedd ezt a leányt, neveld fel nekem; alakítsd jellemét a templom kifaragott oszlopának mintájára, hogy fényeskedjék az Úr országában örökre."

2008. szeptember 5., péntek

Buldózersofőr leszek!

Nagy kalandok voltak ám erre!
Szerdán jöttek buldózerrel lebontani a szomszéd házat.
Ez engem borzasztóan érdekelt,főleg mikor Apa közelebb vitt a buldózerhez,hogy megnézzem,onnantól kezdve minden áron oda akartam menni.
Ez volt a romos ház...

...és ez lett belőle:

Amikor pihentek a bácsik,megnéztem a hatalmas kereket,még fel is másztam volna rá,hogy felfedezzem,de nem engedtek.


Ma annyit sétáltattam Anyát kézenfogva,hogy estére nagyon elfáradt!(vagy talán én jobban??):


Másnap reggelizés után felkerekedtünk az Óperenciás tengeren túlra,de csak a központig jutottunk,mert felszálltunk a villamosra gyerekkocsistól.
Másodjára ültem rajta és mostmár nagyon figyelmes voltam az utazás alatt,ültem a kocsimban és az elrohanó házakat néztem.
Nemsokára Anya leemelt a villamosról kocsistól,és egy nagyon szép ház udvarán találtam magam,ahol 2 vau-vau ugatott,mert nem ismert,pedig én őket igen.
Anya nagy-nagynénjéhez érkeztünk,aki nagy örömmel fogadott.A kutyák mindig elszaladtak tőlem,pedig én igyekeztem Anyát odavonszolni hozzájuk,de nem sok sikerrel.Mikor kekszet kezdtem el majszolgatni,egyikük a Miki kiváncsian odajött,megszagolta a szandám és én békülésként felajánlottam a kekszem felét.
Elfogadta...aztán a következőt és következőt..és már pufit is adtam,de a kezemből vette el én meg nagyokat kacagtam ezen(biztos csikolta a kutya bajsza Reni pici ujjait-a szerk.)



A nagy kalandok hatására annyira kimerültem,hogy 12-kor követeltem,hogy aludhassak,Anya csodálkozására,erre bevittek egy hűvös szobába sok-sok párna közé,Anya mellém feküdt,azon izgulva,hogy én idegen helyen nem alszom,de 5 perc múlva durmoltam.Sikerült 40 percet aludnom,majd ebédeltünk,és a nagy meleg elől egy másik hűvös szobába vittek,ahol jöhetett a felfedezés négykézláb.Na ez már tetszett,mindent amit elértem,megvizsgéltam,még a kályha belsejét is.

Babát is kaptam játék céljából,de én inkább egy kézi masszírozót berregtettem autó hiányában.Nagyon jól elszórakoztam.
Délután már készültünk is haza,pedig a virágokat még nem tapostam meg eléggé,és csak 50-szer járattam Anyát a lépcsőfokokon,a nagy udvarban való keringésről nem is beszélve.




Sikerült újból villamosra felszálljunk,és hamarosan Apát ölelhettem nagy örömmel,hogy újra látom!!!

3 megjegyzés:

ilgya írta...

Drukolunk az álmaidhoz a buldozersóförséghez!!!Azért titkon reménykedhetünk,hogy menet közben meggondolod magad?!
Nagyon ügyes kislány voltál,hogy elaludtál idegen helyen,csak az anya lényeg,hogy ott legyen,igaz?
Olyan kis drága vagya képeken legszívesebben össze vissza puszilgatnálak!!!!

Névtelen írta...

Oltári jó progik!!! Buldózer, villamos..., hú!
Kacsócupp
Áron

Névtelen írta...

Hogy te milyen kis önzetlen baba vagy!!!! Jók a képek és nagy puszi!!!