Míg anyukáink beszélgettek,mi nagyon jól eljátszottunk egymással,nagyokat nevettünk és még a fotelembe is megengedtem Petikét,hogy beleüljön.
Déli alvásom után Anyával beültünk egy taxiba,és elmentünk a doktor nénihez.Nagyon sok baba volt ott és én voltam a legnagyobb közöttük.
Nézegettem a falon a rajzokat meg az asztal felett lógó játékokat,ami pici koromtól tetszik,csak mostmár le is húztam volna ha engedik.
Nagyon érdekelt az injekciós tű az asszisztensnő kezéből,erre Anya azt mondta,hogy nemsokára én is sorra kerülök,és akkor már nem fog tetszeni,de nem értettem én még mi lesz itt.
Mikor a doktornő meghallgatott a sztetoszkóppal,mindig csikolt,meg hideg volt és el akartam venni tőle,de nem engedte!
Lemértek:
8,80 kg és 74 cm vagyok!
Aztán jött a szuri! 2 is! Egy a lábamba,egy a karomba!Nagyon fájt!
Sírtam és csak Anya karjában nyugodtam meg egy kicsit,és mikor kijöttünk a folyosóra elfeledkeztem róla!
Taxiba ültünk,itthon kaptam vigasztalásul pufit és végre nyugodtan eljátszottam.
Anya felültetett az ovis székemre,amit ugyancsak Apa készített nekem,(de még nagy) és innen néztem Elmot!
Estére annyira elfáradtam,hogy Apa karjaiban aludtam el tv-nézés közben.